Az Octavia becsületére váljon ugyanakkor, hogy az elmúlt 2 év átlagfogyasztása - a hétvégi országúti, jellemzően egy huzamban 100 kilométeres utakkal - 5, 8 l/100 km értékű, s meghibásodása sem adódott még. A világos beltér kényes, de nagyon gusztusos, a műszerfal és az ajtóburkolatok felső része puha plasztik Elöl-hátul óriási a tér, az ülések komfortja (a középsőt leszámítva) hátul is példás, mivel méretre készíttetett bőr/műbőr is van az autóhoz, a gyári kárpit hibátlan A DSG-váltó felára használtan kevéssé érezhető, ám a vezetést nagyon komfortossá teszi. Esetében persze mindennél fontosabb a 60 ezer kilométerenként esedékes olajcserék elvégzésének igazolása. Pakolóhely a műszerfalon és a kényelmes, szabályozható dőlésszögű könyöktámasz alatt is van, az ajtózsebek is méretesek A hajtáslánc pedig nem csak takarékos, teljesen kulturált is. Oké, van némi dízeles kerregés, de a 10 esztendős gázolajosok között abszolút nem zavaró mértékben. Az 1. 9 PD TDI ráadásul sokak szerint a VW konszern legtartósabb modern dízele, a hozzá kapcsolt 6-os DSG pedig bár 60 ezer kilométerenként a többi DSG-hez hasonlóan új olajat kér, a 10 évvel ezelőtti automaták körében nagyon kifinomultnak mondható.
Tényleg nem fukarkodik az Octavia a pakoló helyekkel – odabent sem. Jumbo boxnak hívják a két első ülés közötti könyöklő-rekeszt, amit a kesztyűtartóhoz hasonlón hűt a klíma. Ez alacsonyabb felszereltségnél feláras, a tesztelt Elegance-ban széria. Előzőleg tesztelt Octaviánk motorját nem szerettük. A ványadt, kedvetlen 1, 6-os motor nem lopta be magát a szívünkbe. Ellenben a mostani 1, 9-es dízel telitalálat. Közel 700 ezer forinttal olcsóbb, mint egy azonos felszereltségű 2, 0 literes dízelmotoros példány, viszont 600 ezerrel drágább egy 1, 6-os benzinesnél. Kis matek, és mindenki kiszámíthatja, hogy autózási szokásaihoz melyik társítható jobban. Azt viszont ne feledjük el, hogy a dízelnek nem kell a teljes felárat visszatermelnie, mivel újraeladáskor is jelentkezik a TDI előnye. Korábban 130 lóerővel és óriási turbólyukkal szokhattuk meg ezt az 1, 9 literes adagolófúvókás dízelmotort. Maradt a hengerenként két szelep, a töltőlevegő hűtő és a változó geometriájú feltöltő. Csökkent viszont a teljesítmény: most csak 105 lóerőre és 250 Nm-es maximum nyomatékra képes, ellenben adottságai sokkal szimpatikusabbá teszik.
Rengeteget használt darabokat 8-900. 000 forint környékén kapni, a tesztautó meggyőző technikai produkcióját tekintve pedig simán el tudom képzelni, hogy millió környékén már sokat futott, de korrekt állapotú csatahajóra tehetünk szert. Tekintve, hogy 2008-ig gyártották az első generációt, még viszonylag fiatalabb és kevesebbet futott példányokat is találni 1, 7-1, 8 millió forint körül. Az örök érvényű igazság, hogy a kettő között lehet optimális a választás, de ha figyelembe vesszük az extrákat és a méretet, nem túlzóak a használt Superb árak. Aki sokat autózik, vagy szimplán szereti a klasszikus turbódízel karakterisztikát és a méretes autókat, az szeretni fogja. Két dolgot ne felejtsünk: ezek hangsúlyozottan utazóautók, így kezeljük megfelelő kritikai érzékkel az 1-200 ezres futásteljesítményeket és inkább hagyatkozzunk a kiszemelt autó tényleges állapotára. Emellett pedig mindig tartsunk egy kis tartalék pénzt is a számlán, mert habár nem tartogat különösebben váratlan kiadásokat a legnagyobb Škoda, egy-egy olyan "apróság", mint a kettőstömegű lendkerék cseréje bármikor befigyelhet.
Teszt | fotók: Bacsa Zoltán Töltsd fel, add el, vedd meg – próbáld ki te is az -t!
És ha már védelem: az autót eladó kereskedéstől kapott szövet szőnyegek mellé a tulajdonos a teljes gyári utastéri és csomagtéri gumiszőnyeg-szettet is megvásárolta, ami masszívságának köszönhetően 10 év után is újszerű. Egy ilyen példány esetén könnyű elcsábulni a dízel felé, ami nem feltétlenül probléma, de legyünk vele tisztában: ha csak rövid távokat autózunk, az hosszú távon az autónak, majd pénztárcánknak sem lesz kellemes. Ezért kerül eladósorba ez a példány is. Ha akarjuk, tud menni, a 100-as sprint 11, 8 másodperc, a végsebesség 190 km/óra feletti, ami azt jelenti, hogy a 160-180 km/órás utazótempó is kellemes még - ha valaki sokat járna Németországban... Fontosabb, hogy a futómű is ehhez passzoló, lógás- és kopogásmentes 215 ezer kilométer után is
A 0-100-as sprint valahol 10-11 másodperc között mozog, ami elfogadható, a 292 Nm nyomaték azonban így is élvezetessé teszi az autózást, ahogy egészen alacsony fordulattól kezdve, magabiztosan és jól érezhetően elkezd húzni. Megvan a varázsa a turbólyuknak és a "hirtelen" érkező nyomatékhegyeknek, meg merem kockáztatni, hogy szórakoztató volt a tesztút a Škodával. Főleg úgy, hogy egy remek 5-sebességes, manuális váltó csatlakozik a rendszerhez, aminek egészen meglepően jó kapcsolási érzete van. Messze meghazudtolja magát a 300. 000 kilométert futott technika, még mindig érezni, hogy ez új korában is nagyon rendben volt. Mindehhez a futómű is jó társ, nem túl lágy, mégis megfelelően komfortos, az autó karakterisztikájához maradéktalanul illik. Mégis, hol érezni az elmúlt 16 évet? Először is a formákon. Kissé mindig is furcsa volt számomra a Passat méretűre fújt Octavia dizájn. Talán mindenki ismeri az "olyan, mintha…. de mégsem" típusú érzést. Szerencsére a Superb ennek ellenére nem okoz csalódást és messze nem egy gagyi utánzat cseh módra.
Gyakorlatilag az 1500-3000-es fordulatszám-tartományban egyenletes szuflát ad a PD TDI. Turbólyukat szinte nem érezni, a teljes nyomaték megérkezésig (ez 2000-es fordulat körül történik) van belőle annyi, hogy becsületes erővel gyorsítsa az autót. 3500-as fordulat fölé már nem érdemes pörgetni, mert ereje már nem igen lesz több. Gyorsulása elfogadható, 11, 8 másodperc alatt teljesíti a kötelező 0-100-as sprintet. Ennél fontosabb a mindennapi életben tapasztalható rugalmasság, amiben az alacsony fordulattól is kellően húzó motor remekel. A 192 km/órás végsebesség nem várt tartalékokhoz segíti az autót. Nekünk csak ötfokozatú manuális váltó jutott, a szerencsésebbek DSG dupla kuplungos hatfokozatú automatát is kérhetnek, csekély 400 ezer forintért. Aki nem áldoz ennyit automata váltóra, elégedett lehet a könnyen mozgó, ideális áttételezésű kézivel is. Ötödikben 3000-es fordulatnál 150 km/óra környékén tartható a sebesség, ami normális. Nem igazán tetszett a motor zaja. Hidegen-melegen egyformán hangosan, az utastérben is jól hallhatóan krákogott.