Szenzoros Integrációs Zavar, Mi A K�L�Nbs�G A Szenzoros Integr�Ci�S Zavar �S Az Autizmus K�Z�Tt? | Csal�Dinet.Hu
- Egy gyakori, m�gis szinte ismeretlen rendelleness�g: a szenzoros integr�ci�s zavar | Csal�dinet.hu
- Szenzoros zavar- Szenzoros terápiák
- Mi is a - Zűrzavaros család
2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia A terápia során a gyermek a játék és a mozgás öröme segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszerének az érését, saját magáról alkotott képének pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására. A terápia során a szakember az órákat a gyermek igényeihez, kíváncsiságához igazítja. Egyéni és kiscsoportos formában történik a fejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára. A terápia segíti azokat a gyermekeket, akik figyelem, - és tanulási problémákkal küzdenek, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarral rendelkeznek, logopédiai eltérésekkel küzdenek. Kiegészítő terápiakén segíthet autizmus, étkezési problémák, ADHD esetében, szorongás, viselkedési problémák és halmozott sérülés esetében. A DSzIT terápia vizsgálati tesztje, hasonló módon a SzIT terápiáéhoz, a Dél- kaliforniai Szenzoros Integrációs Teszt.
Egy gyakori, m�gis szinte ismeretlen rendelleness�g: a szenzoros integr�ci�s zavar | Csal�dinet.hu
- Mi is a szenzoros integrációs zavar - Zűrzavaros család
- Szenzoros zavar- Szenzoros terápiák
- Szenzoros integrációs zavar (SPD) tünetei gyerekeknél - Papás-mamás magazin
A viselkedési problémákra mind pozitív, mind negatív irányban fel kell figyelnünk A rosszkedvű, agresszív gyerekek általában előbb feltűnnek beszélnünk kell azonban az önbizalomhiányban szenvedő gyerekekről is, akik minden egyes új szituációban bizonytalanok. Az ilyen gyerekek általában nem a korosztályukkal játszanak, hanem vagy csak idősebbekkel, vagy csak fiatalabbakkal. Mindkét csoportra igaz, hogy alacsony a frusztráció küszöbük. Az egyik oldalon ez agresszióban nyilvánul meg, a másik oldalon pedig az "örök vesztes" fogalom a találó. A beszéd területén általában megkésett beszédfejlődéssel és artikulációs problémákkal találkozunk. Az izomtónus, koordináció problémái A gyerekekre laza izomtónus jellemző ("liszteszsák" effektus), gyorsan elfáradnak, esnek-kelnek. A toronyépítés elmarad (a gyenge koordinációs képességek miatt), nem kirakoznak (puzzle-oznak). Iskolai problémák A térbeli tájékozódásuk gyenge, a tábláról történő másolás kifejezetten nehezükre esik. Gyakori a betűtévesztés, a szavak megmagyarázása, rossz lehet a beszédértésük (az is észlelés! )
Szenzoros Feldolgozási Zavar tünetei A szenzoros feldolgozási zavar jelentkezhet az embereknél csak egy érzékszervi érzékelésben, például csak tapintásban, csak látásban vagy csak mozgásban – ill. akár többen is. Egy SPD-vel élő ember " túl-érzékeny " lehet a tapintásra, ebben az esetben elviselhetetlennek fogja érezni a ruházatot, a fizikai érintkezést, az érintéshez kapcsolódó érzéseket, és / vagy más vizuális vagy hang ill. gyakorlatilag bármilyen érzékszervi inger is hatással lehet rá. Egy másik személy " túl-érzéketlen " lehet, azaz csak kis vagy egyáltalán semmilyen reakciót nem mutathat a stimulációra, még a fájdalomra vagy a szélsőséges forróságra és hidegre sem, vagy lehet, hogy csak lassan reagál az érzésre. Azoknál a gyermekeknél, akiknek az izomzatból és ízületekből érkező üzenetek feldolgozása gyengébb, a testtartás és a mozgási készségek sérülhetnek. Ezek a gyermekek testtartási zavarral küzdenek, és ők azok a "laza" gyermekek, akik a falnak támaszkodnak, amikor egy helyben kell megállni, ráfekszenek a karjukra miközben írnak, és szeretnek henyélni, csak ne kelljen mozogniuk.
Szenzoros zavar- Szenzoros terápiák
Szenzoros zavar okai A szenzoros zavarok okai lehetnek ismeretlenek, feltételezhetjük az okok között a minimális agyi funkciózavart, ingerszegénységet, traumatikus terhesség, vagy szülés (császármetszés… stb. ), rövid ideig fennálló oxigénhiányos állapotot is.
a lányoknál jellemz� a túlzott empátia! ) 2. Egyszerre legalább két ismétl�d� (repetitív) viselkedés a játékok felsorakoztatása (szorongás is okozhatja, önmagában nem tünet! ) repdesés echolalia idioszinkrázia rugalmatlanság, nehézség a változások elfogadásában (önmagában szenzoros tünet is) rituálék (önmagában okozhatja szorongás is) a patternek keresése (pl. megjegyzi a rendszámokat, imádja a számsorokat, stb. ) 3. Szokatlanul mély és esetleg szokatlan érdekl�dési terület nagyon elmélyed az általa érdekesnek talált területben, vagy egy ilyen mániája van, vagy ezek változnak, de mindig van valami: el�ször a vonatok, aztán a dínók mély érdekl�dés szokatlan dolgok iránt: pl. a bizonyos gépek részei iránt. A fentiekb�l is látszik, hogy lehet vékony a határ, és a magam részér�l úgy is gondolom, hogy mi mind egy közös platformon vagyunk, ahol vannak közös nehézségek és egyeseknek ehhez még hozzájárul más is, de mégis valahol ez egyetlen spektrum, ahol mindenki máshol helyezkedik el. Akármi is a végs� diagnózis, az nem egy halálos ítélet, a pontos diagnózis megtalálásával és az arra szabott fejlesztésekkel, elfogadással és támogatással elégedett gyermek, és sikeres feln�tt válhat gyermekünkb�l.
Szenzoros zavar (SPD) Mielőtt a szenzoros terápiák bemutatásra kerülnek, fontos pontosítani, hogy konkrétan milyen esetekben használjuk, alkalmazzuk ezeket. A szenzoros terápiákat a szenzoros zavarok (SPD) kezelésére, a tünetek enyhítésére, megszüntetésére fejlesztették ki. Szenzoros zavarról akkor beszélünk, amikor bizonyos ingerek feldolgozása az agynak, annak teljesítménygyengülése miatt rosszabb, atipikus. Ilyenkor az történik, hogy az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni. Fontos kiemelni, hogy a szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincsen az agy szerkezetében tényleges sérülés, a szenzoros zavar nem jelent értelmi gyengeséget. Tapasztalatok alapján a legtöbb SNI-s gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Autizmus spektrumzavarral rendelkező gyermekeknél, tanulásban, -és értelmileg akadályozott gyermekeknél, beszédfejlődési problémákkal rendelkező gyermekeknél, mozgásszervi sérülésekkel rendelkező gyermekeknél… stb. )
Fontos kiemelni, hogy a szenzoros zavart nem diagnosztizálják, általában társuló, kiegészülő problémaként, fejlesztendő területként szokták kezelni, megnevezni a szakértői bizottságok. Orvosok, kórházak állapíthatják meg, hogy a gyermeknek szenzoros zavara van. Külön BNO (betegségek nemzetközi osztályozása) kóddal nem rendelkezik. Tehát a szenzoros terápiákat kiegészítésként alkalmazzuk a gyermekek komplex terápiás menetén belül. Azon gyermekek esetében, akik másfajta diagnózissal nem rendelkeznek, azok esetében a szenzoros terápia a fő terápia. Ezen terápiák esetében, a hatékonyságuk fokozásának érdekében, kiegészítésként az Evésterápia (Etetés- és evészavarok komplex terápiája) és a manuál terápia (Pfaffenrot- féle Szinergetikus Reflexterápia) is helyet kaphat. Szenzoros terápiák Mindegyik szenzoros terápia lényege a nagymozgásokon alapuló idegrendszeri érés elősegítése. Az alábbiakban képet kapunk arról, hogy melyik terápia pontosan hogyan végzi a szenzoros zavarokkal rendelkező gyermekek fejlesztését, valamint kiknek ajánlott.
Ez a honlap már nem frissül, az új anyagokat a oldalon találod meg! Köszönöm, a régi honlapon böngészek! Köszönöm, már megyek is az új honlapra!
Mi is a - Zűrzavaros család
N�zd meg k�zelebbr�l: Kapar�s plak�t - 101 csal�di program
(erről még később írunk) >> Csatlakozz szülőket támogató Facebook csoportunkho z, és kapj választ kérdéseidre A szenzorosságot gyakran kíséri más probléma is: a gyerekek 80%-a szorongóvá válik (a kiszámíthatatlan környezettől), kialakulhat oppozíciós zavar (szorongás az alapja, a kontroll igényéről szól) és az SPDs esetek 20-30% százalékában kíséri enyhébb, vagy komolyabb beszédprobléma is (diszlexia, diszfázia, stb. ) A tüneteket, amikre mindenképp fel kell figyelni Ayres több csoportra osztja: A könnyen elterelhető gyermek Ezek a gyerekek állandóan mozgásban vannak; járás helyett futnak vagy rohannak; nem célszerűen használja az eszközöket – ez azért lehet "veszélyes", mert első látásra a gyermek kreatívnak tűnhet. Sok mindenbe belekezd, de nagyon gyorsan ott is hagyja, leültetni nem lehet (nem tud egy dologra koncentrálni). Iskolás korban ezek a gyerekek nem képesek a szobájukban rendet tartani; segítség nélkül nem fejezik be a házi feladatot; az iskolához, tanuláshoz szükséges eszközök jó részét otthon hagyják.