Azt, hogy aszfalton milyen, megtudják a cikkből, én viszont arra voltam inkább kíváncsi, hogy terepen mit lehet elvárni tőle. Megmondom őszintén, igen alacsony elvárásokkal indultam, hiszen ez a Suzuki több mint 40 éves terepjáró-gyártási történetében az első olyan autó, ahol elhagyták a klasszikus létraalvázat és a hagyományos kapcsolható összkerékhajtást, valamint már hátul sincsen merev tengely. De persze a Vitara 25 évvel ezelőtt is szabadidő-autónak készült, tehát kezeljük ennek megfelelően. Mondjuk, alkalmas lehet-e vadászatra, ahol a terepezés nem cél, csak a haladás velejárója? Na, orra áll? Galéria: Sárban dagonyázni is jó Az első ránézésre is látszik, hogy a futómű nem triálozásra lett tervezve, de az átlag SUV-nál masszívabb felépítésűnek tűnik. A terepszögei bőven tudják azt, amire úton közlekedve szükség lehet, bár kétségtelen, hogy elöl a vonószemet, hátul a kipufogót helyezték el úgy, mintha kifejezetten az lenne a cél, hogy elakadjanak, alul pedig a kipufogó toldása ér le igen hamar, nem értem, miért nincs magasabban, mert hely az lenne.
No, a motorja és a váltója biztosan nem. A Renault-tól származó 1, 9 literes dízel 129 lóerőt ad le, maximális nyomatéka pedig 300 Nm. Ezek az értékek nem olyan rosszak, de ne várjunk nagy csodát, a legnagyobb élményt akkor nyújtja az autó, amikor az üresben felpörgetett motor a hosszanti beépítés miatt megmozdítja oldalra a karosszériát. Akkor úgy érezni, ki tudná fordítani a világot a sarkából. Akkor még azt is elfelejti az ember, hogy hidegen úgy csetteg, hogy az már fájdalmas és melegen is alaposan elmarad a kellemestől mind a hangerő, mind a hangszín tekintetében. Nem szimfóniát játszik a dízelmotor Az autó mozgatására viszont teljesen alkalmas, ha megszoktuk azt, hogy a használható fordulatszám-tartomány elég szűk. A motor 1200 és 4000 közötti fordulaton van elemében. Ez alatt kicsit tohonya, fölötte pedig nem érezhető jelentős sebességnövekedés, ezért aztán kár kitaposni a belét. Inkább a váltóval kell szorgalmasan dolgozni, ami nem mindig örömteli tevékenység. Hosszú úton, karcosan kapcsolható, különösen az egyes és kettes fokozat között kell vele küzdeni.
Részletek Megjelent: 2012. február 15. Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük. 1. oldal / 2 Az Autó Pultnál nem szokásunk a magáncélra történő tesztautó-használat, ám ezúttal kivételt kellett tennem: egy hirtelen bekövetkezett családi esemény miatt a legzordabb időben kellett Erdélybe utaznom, s autóhoz voltam kötve. Lehet, hogy nem vagyok eléggé kalandvágyó, ám amikor minden hírcsatornán azt hallja az ember, hogy járhatatlanak az utak, és állandóan elakadt négykerekűeket lát, bizony a téli abroncsok ellenére nem volt merszem 'hatsókerekes' autómmal nekivágni a bizonytalannak. Úgy döntöttem hát, hogy megpróbálok szerezni egy terepjárót. Jól áll a pezsgőszín a Grand Vitarának - galéria Rövid gondolkodás után a Suzuki Grand Vitarára esett a választásom, mégpedig egyszerű gondolatmenet által vezérelve: a kiválasztott lehetőleg legyen egyszerű, kiforrott, ne legyen 'puccos' és túl drága, viselkedjen minél ügyesebben mostoha útviszonyok közepette, és természetesen csakis összkerékhajtásos, tisztességes hasmagassággal megáldott típus jöhetett szóba.
A Renault-tól származó 1, 9-es dízel átlagosan fogyasztott, ha nem közlekedünk a városban, 8 liter körül járt, Budapesten közlekedve 8, 8 liter lett a vége. Ez sajnos pont egy literrel lett több, mint a gyári adat. Persze terepen a határ a csillagos ég. Ugyan a váltó még csak ötfokozatú, de a motor ennek ellenére nem forgott sokat autópályán se, 2800-as fordulatot tartott 130 km/h-nál. Hidegen kicsit akadósan lehetett kapcsolni, de aztán a bemelegedéssel ez elmúlt. Nem igazán gyári érték Galéria: Sárban dagonyázni is jó A Suzuki mostani árlistája szerint ez a verzió közel 8, 5 millió forint, ami a magyar vásárló előítéletessége és az autó relatív öreges kinézete miatt elég fájdalmasan hat. Viszont ezért a pénzért 4x4-es SUV kategóriában a Mahindrán és a Dusteren kívül mást nem nagyon kapunk. Az autó ugyan lekéste a nagy SUV tesztet, de azért a suzuki4x4 klub segítségével kipróbáltuk terepen. Most, hogy az "új" Grand Vitara már 8 éves, és elkezdett beszivárogni az elérhetőbb árkategóriába, lassan szélesebb rétegek kezdhetik el nézegetni terepjáróként is, nem csak drága utcai autóként.