Egészen mostanáig a petefészekrák kezelési lehetőségei a műtétre és a kemoterápiára korlátozódtak. 15 év után az előrehaladott petefészekrákos betegek kezelésére egy új, hatásos lehetőség jelent meg. A petefészekrák műtéti, kemoterápiás és biológiai terápiás kezelési lehetőségeiről szól ez a bejegyzésünk. Betegtájékoztató oldalaink Ajánlott termékek - hirdetés
A rák kezdeti szakában fellépő tünetek nem látványosak, és főként nem kórjelzők. Mégis, ha tudod, mik lehetnek a figyelmeztető jelek, időben elcsípheted. A petefészekrák pontos oka mindmáig ismeretlen, kockázati tényezői ezzel szemben egyre közismertebbek. Kik a veszélyeztetettek Azoknál a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki petefészekrák: * akik még soha nem voltak állapotosak, illetve még nem szültek * akik fehér nők, és Észak-Európában élnek * akik 50 év fölött vannak. A petefészekrákkal diagnosztizált nők fele 65 évnél idősebb * akiknek a családjában volt már emlő-, petefészek-, méhnyálkahártya (uterus), prosztata- vagy vastagbélrák * akinek emlőrákja van * akiknek a közeli rokonánál (édesanya, lánya, testvére) petefészekrákot diagnosztizáltak * akiknek BRCA1 vagy BRCA2A genetikai mutációja van (mint Angelina Jolienak). A mutáció jelenléte emlőrákra és egyéb daganatos megbetegedésekre is hajlamosít, pl. petefészekrák, vastagbélrák (férfiak esetében prosztatarák). Európában, különösen Észak- és Kelet- urópában a legmagasabb petefészekrákos nők száma.
Mi az a petefészekrák? A petefészekrák a petefészek rosszindulatú daganata, mely a nőkben előforduló rákos megbetegedések több mint 5%-át teszi ki. Szerencsére a petefészek különféle daganatainak csak körülbelül 15-20%-a rosszindulatú. Mivel a petefészek többféle sejtállományból áll, ezért a petefészekrák elég sok formában előfordulhat. Mindegyik sejtállományban kialakulhat rosszindulatú daganat, tehát így többféle rák létezik. De mivel az előforduló betegségek 95%-át a petefészek felszínén képződő – csírahámból eredő rák alkotja, ezért nem orvosi értelemben ezt szoktuk petefészekráknak nevezni. Kiket érint? A petefészekrák értelemszerűen a nőket érinti, és inkább idősebb korban jellemző. Fiatalkorban, illetve fiatal középkorban – tehát húsz és negyven év között – a petefészkeknek inkább csak a jóindulatú megbetegedései jellemzőek. A rákos betegség 50 és 80 év között gyakori. Mitől alakul ki? Ahogy általában a rákos megbetegedések esetében lenni szokott, a sejtek rákos elváltozásának oka nem ismert.
Komplexen: UH, CT, MR, LSC! Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos: – A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben. – Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek! – A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú. – A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.
"Nagyon alattomos betegség, többnyire csak a műtőasztalon tudjuk diagnosztizálni, olyan késői stádiumban, amikor már leginkább a nő életéért küzdünk. Leginkább akkor lehet némi esély a petefészek legalább egy részének megtartására, lefagyasztására (amiből persze a megtermékenyítés egyelőre a jövő zenéje), ha a betegséget véletlenszerűen fedezzük föl, az És a teljes körű szűrés mit is jelent? citológiai vizsgálat hüvelyi ultrahangvizsgálat méhnyak speciális vizsgálata a mellek tapintásos vizsgálata mikroszkopikus nagyságú, néhány milliméteres területen van" – mondja dr. Forgách Vince, a meddőség kezelésére szakosodott Forgách Intézet vezetője. Ide a páciensek 25-30 százaléka azért "kényszerül", mert a petefészkét érintő valamilyen rendellenesség miatt nem tud megtermékenyülni. "Legyen a petefészek bármilyen jóindulatú elváltozása a gond hátterében, az jól operálható és van esély. Persze minél kisebb az egészségesen megmaradt terület, annál nehezebb a dolgunk, a kor előrehaladtával pedig még tovább romlanak a kilátások, de van remény.
A petefészek egy páros női szerv, mely a méh két oldalán helyezkedik el. Születéskor kicsik, de peteállományuk már akkor is jelen van. A teljes, kifejlett méretüket serdülőkorban érik el, amikor is a nők ivaréretté válnak – azaz elkezdenek menstruálni. Ilyenkor egy petefészek 5 és 8 gramm között van, méretét tekintve pedig leginkább egy datolyához hasonlítható. A betegség tünetei A betegség azért számít alattomosnak, mert a kezdeti stádiumban semmilyen tünettel nem jár. Ennek pedig az a súlyos következménye, hogy csak a kifejlett állapotában fedezik fel, amikor már szinte teljesen szétterjedt a hasüregben. De ezek a tünetek sem olyan jellegzetesek, hogy megjelenésükkor a beteg egyből rákra gyanakodjon. Hasi panaszok: főként teltségérzet és étkezéskori gyors jóllakás. Kismedence táji fájdalom. Ha a daganat már kifejlett, akkor okozhat székrekedést vagy vizeletürítési zavarokat – attól függően, hogy milyen szerveket nyom. Köldöksérv, melyet a hasban felgyülemlett folyadék általi nyomás okozhat.
A magyar Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a halált okozó daganatos betegségek között a petefészekrák áll a hetedik helyen, itthon évente közel 700 nő hal meg a betegségben. A halálesetek többsége megelőzhető lenne korai felismeréssel, ám gond, hogy a tünetek alig észrevehetőek. A petefészkekben viszonylag gyakori a daganatok előfordulása, ám ezeknek 75-80%-a jóindulatú. A rosszindulatú petefészek-daganatokat - bár eredetüket tekintve igen különbözőek - összefoglaló néven petefészekráknak nevezik. A petefészekrákok a nőkben előforduló rákos megbetegedések mintegy 5%-át teszik ki, és a nőkben előforduló ötödik leggyakoribb rákféleséget képezik. A petefészekrákok túlnyomó többsége a nők 50-70 éves korosztályaiban fordul elő, de bármely életkorban kifejlődhetnek. A petefészek jóindulatú daganatainak többsége rendszerint jóval fiatalabb, 20-40 éves nőkben fordul elő - írja a. A statisztikák szerint a petefészekrákban szenvedők mindössze 45 százalékának van esélye az öt éves túlélésre, míg összehasonlításképpen az emlőráknál ugyanez a szám 89 százalék körüli.