Az ikertestvéreknek azonos a nevetési ízlésük. A műmosoly is hatásos – az agy nem képes különbséget tenni egy szívből jövő kacaj és egy mesterkélten előállított szájelhúzás között. Mindkettő jótékony hatású. A nevetés tudományával a gelotólógia foglalkozik (gelos-görög szó, jelentése: nevetés). A szarkalábak kialakulását nagyrészben az őszinte nevetésnek "köszönhetjük", mert van egy ideg a szemünk sarkában, amit direkt nem tudunk megmozdítani. A férfiak fogékonyabbak a humorra, a viccekre. Így nevetünk mi? Megkérdeztem az szerkesztőségét, hogy kinek mi volt az, amin utoljára egy jókorát röhögött. A teljesség igénye nélkül ilyesmiket soroltunk: A klasszikusok: A koronavírusos mémek, vicces montázsok. A családi anekdoták, minden egyes alkalommal. A kultúra. Szofisztikált szerkesztőségünk becses tagjai egy könyv vicces sorának, egy filmes jelenetnek vagy épp – egyesek, mert azért ne általánosítsuk túl a dolgokat! – Benny Hillnek is sokat köszönhetnek. A jellemzők: A váratlan, meglepő, és előre ki nem számítható történések, amiken vagy sír, vagy nevet az ember – akkor meg már inkább nevessen, nem?
1998-ban Indiában találták ki, hogy bizony ennek az élettani rekaciónak is kell egy jeles nap. A te nevetésed másokat is nevetésre ösztönöz. A kacaj komoly fizikai munka: ilyenkor dolgozik a rekeszizom, a mellkas izmai, és velük együtt tornázik a fejünkön található valamennyi izom. Egy jóízű, jókora nevetés akár 20 kilokalóriát is képes elégetni. Egy perc hangos nevetés olyan a testnek, mint 10 perc kocogás. A felnőttek naponta átlagosan 13-szor, a gyerekek ennél lényegsen többször, akár naponta 300-szor mosolyodnak el vagy nevetik el magukat. Ilyenkor dopamin szabadul fel a testünkben, ez hat a szimpatikus idegrendszerre, növeli a pulzusszámot, megemeli a vérnyomást – ezek együttes hatásaitól jól érezzük magunkat. Javítja a szív vérellátását, növeli az immunrendszer ellenállóképességét, jótékonyan hat a keringési rendszer működésére, csökkenti a stresszt, serkenti a tüdő működését, növeli a T-limfociták (ölősejtek) számát. A nevetés evolúciós szerepe nem elhanyagolható, hiszen valamennyi emlősnél megfigyelhető jelenség.