Mikortól jár a támogatás? Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.
[1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
A nyugdíjjal megegyező mértékben kerül emelésre. Sajnos azonban így is nagyon alacsonyak az összegek, mivel a mindenkori nyugdíjminimum az alapja a támogatás kiszámításának. Az igénylést a helyileg illetékes kormányhivatalban, illetve kormányablaknál lehet benyújtani. Az igényléshez mellékelni kell a háziorvosi beutalót – amennyiben szociális intézmény lakója az igénylő, akkor az intézmény orvosának beutalóját, illetve a fogyatékosságot igazoló dokumentumokat eredetiben vagy másolatban. Ha a benyújtásra személyesen kerül sor, akkor a személyazonosító okmányokat, vagy más hatósági igazolványt kell bemutatni, ha postai úton történik az igénylés, akkor ezek másolatát kell a kérelemhez mellékelni. Az igénylés elmaradhatatlan részét képezi még a TAJ kártya. A betegségek esetén járó személyi kedvezményről itt írtunk részletesebben. Ha a bizottság megállapítása szerint az igénylő súlyosan fogyatékos, akkor a fogyatékossági támogatás az igénylés hónapjának első napjától kerül folyósításra, illetve legkorábban abban a hónapban, amikor az igénylő betölti a 18. életévét.
A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Ki jogosult fogyatékossági támogatásra? Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
A rokkantsági járadékban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt, közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél alanyi jogon közgyógyellátást vehetnek igénybe. A fogyatékossági támogatásban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt vehetnek igénybe, Normatív alapon közgyógyellátásra lehetnek jogosultak a Szociális törvény szabályai szerint. A súlyosan mozgáskorlátozott fogyatékossági támogatásban részesülő személy közlekedési kedvezményt igényelhet (személygépkocsi-szerzési, átalakítási támogatás), illetve parkolási igazolványt kaphat. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § -a szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009.
Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak. Évente emelkedik a rokkantsági járadék összege, a 2019. évi összeg 37. 350 forint havonta. A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani. Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető. A rokkantsági járadék megállapításának továbbra sem előfeltétele szolgálati idő megléte. Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni. A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő, illetve meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél. Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.
Fogyatékossági vagy más néven rokkantsági támogatást Magyarországon élő, 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos magyar állampolgár igényelhet. Illetve ide sorolható az a személy is, aki letelepedett, hontalan vagy bevándorolt. A támogatást a kormányhivatalban vagy a kormányablaknál lehet igényelni. Az igényléshez szükséges a személyigazolvány + lakcímkártya, orvosi igazolás, amely tartalmazza a súlyosan fogyatékos állapotot, valamint az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése. Az összege attól függ, hogy az igénylő látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékos-e, jogosult hallássérült-e, esetleg halmozottan fogyatékos. Jogosult lehet még az autistáknak egyes csoportja, amelyet egy szakértői bizottság véleményez. A támogatást az állam nyújtja a fogyatékkal élő jövedelmétől függetlenül azért, hogy anyagilag hozzájáruljon a fogyatékkal élő hátrányainak, költségeinek mérsékléséhez. A fogyatékossági állapotot mindig egy orvosszakértői bizottság állapítja meg. A tolókocsiba kényszerült személyek, a protézis beépítésére kényszerült betegek mindenképpen ide tartoznak, de több más betegség is ide sorolandó.
Kinek nem jár? Az a fogyatékos személy, aki vaksági járadékban részesül, magasabb összegű családi pótlékot kap, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, nem kaphat fogyatékossági támogatást. Az igénylés előtt át kell gondolni, hogy melyik lenne kedvezőbb az igénylőnek. A támogatások között lehet választani. Ha lemond a járadékokról, pótlékokról, mert a másik nagyobb segítséget jelent, akkor igényelheti a támogatást. 2017. január 1-től az alábbiak szerint került megállapításra a fogyatékossági támogatás: 20. 982 Ft a támogatás akkor, ha a fogyatékkal élő hallási fogyatékos – önkiszolgálási képesség megléte vagy hiánya nem befolyásolja -, illetve akkor, ha nem hallási, hanem más eredetű a fogyatékosság, de rendelkezik önkiszolgálási képességgel, 25. 825 Ft a fogyatékossági támogatás, ha nem hallási fogyatékos az illető, és hiányzik az önkiszolgálási képessége, azaz állandó felügyeletre szorul vagy halmozottan fogyatékos. Összege A fogyatékossági támogatás összege évente változik.
(XII. 29. ) kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. 2019-ben ez az adókedvezmény a 149. 000 forintos minimálbér öt százaléka, azaz 7. 450 forint havonta, 89. 400 forint éves szinten. Az adókedvezményt az adóévben szerzett jövedelem (például munkabér) összevont adóalapjának adójából havonta, illetve az éves adóbevallás során lehet érvényesíteni. Ha korábban nem élt az érintett személy a lehetőséggel, az adó eljárásban hatályos öt éves elévülési időn belül visszamenőleg is igényelheti a kedvezményt. Természetesen erre a visszamenőleges időszakra is kell orvosi igazolással, vagy az ellátást megállapító határozattal rendelkezni. Fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
(1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezekről az ellátásokról azonban nevezett lemondhat a fogyatékossági támogatás igénybevétele érdekében. A fogyatékossági támogatás összege 2019-ben 22. 373 forint, halmozottan fogyatékos személy, vagy nem hallási, hanem más fogyatékosságú, önkiszolgálásra képtelen személy részére 27. 537 forint. Az ellátás évente a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésének szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik. A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.