Ezáltal csökken a rés a részvények eladási és vételi ára között. [4] Segítenek közelíteni a túlértékelt papírok árfolyamát a reális értékhez [4]. Mivel a rövidre eladáshoz olyan papírokat kell találni, amik túl vannak értékelve, a shortolók a pénzügyi csalások leleplezésének első vonalában vannak, mint azt James Chanos 2001-ben az Enron [* 4] cég kapcsán példázta. [5] A rövidre eladások az árkorrekciók meggyorsításával is hozzájárulnak a pénzpiac hatékonyságához. [4] Azonban zavarokat is okozhatnak a pénzügyi életben: A fedezetlen rövidre eladások fiktív értékpapírjai növelik a kínálatot, és tömeges megjelenésük esetén lenyomhatják az árakat és kedvezőtlenül hathatnak a befektetői bizalomra. [2] Az európai tőzsdék többféle eszközzel is föllépnek az elszámolási mulasztások ellen, tehát amikor a teljesítés az ügyletet legfeljebb négy nappal követő elszámolási határidőig nem történt meg. Ha így sem sikerülne kikényszeríteni a teljesítést, a tranzakciót semmissé teszik. Nem csak fedezetlen shortolás okozhat zavarokat, de a kölcsönzött papírok kölcsönzési díja is.
Fedezetlen rövidre eladás [ szerkesztés] Ha a rövidre eladott pénzügyi eszközt az eladó az ügylet lebonyolítása előtt nem veszi kölcsön és kölcsönmegállapodást sem köt rá, akkor fedezetlen rövidre eladásról (naked short sale) beszélünk. Ilyenkor az eladó nem értékpapírokat ad el, hanem csak egy ígéretet az értékpapírokra. [2] Ha esetleg nem tud határidőre teljesíteni, akkor a tőzsdei tranzakciót vissza kell vonni. [1] A nyereséges rövidre eladás lépései [ szerkesztés] Egy példán szemléltetve: a befektető kölcsönvesz 1000 darab értékpapírt, amikor azok 10 eurón állnak, és letétbe helyezi biztosítékul a papír értékének harminc százalékát; 10 000 euróért eladja őket; elvárásának megfelelően alakul a piac, és a papír egységértéke 9 euróra csökken; az eladott papírokat 9000 euróért visszavásárolja; a kölcsönvett papírokat visszaadja, visszakapja a letétbe helyezett összeget. A befektető 1000 eurós nyereségét csökkenti a kölcsönzési díj, és kamatvesztesége is van a letétbe helyezett összeg miatt.
Mindk�t esetben a legokosabb dolog z�rni a poz�ci�t. A nagy �sszeggel j�tsz� profi spekul�nsok a sz�m�t�g�pen be�ll�tj�k a stop loss szintet �s amikor az �rfolyam azt el�ri, a g�p automatikusan z�rja a t�zsdei poz�ci�t. « Tov�bbi fogalmak »
Ennek egyr�szt az az oka, hogy norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a r�szv�ny�rfolyamok emelkednek. (Norm�lis id�szakban a v�llalatok er�s�dnek, n�vekszik a nyeres�g�k is, a dolgoz�k �vente b�remel�st kapnak, stb. ) Komolyabb r�szv�ny�rfolyam-zuhan�sra �ltal�ban csak r�videbb – maximum n�h�ny h�napos – t�zsdei p�nik idej�n l�tni p�ld�kat. Ezeknek az id�pontj�t el�re l�tni viszont nem nagyon lehets�ges. Aki hajlamos short poz�ci�t nyitni, gyakran olyankor is megteszi, amikor egy rossz h�r hat�s�ra esnek kicsit az �rak, majd r�gt�n ut�na elindulnak felfel�. Ilyenkor a short poz�ci�t vesztes�ggel le kell z�rni. M�sr�szt a r�szv�nypiaci befektet�k 97-98%-a long poz�ci�ban van �s csak 2-3 sz�zal�k van short poz�ci�ban. Sokkal k�nnyebb a piac nagy r�sz�vel egy�tt nyerni az emelked� piacon, mint a nyertesek sz�k t�bor�ba tartozni cs�kken� piacon. V�lem�nyem szerint hossz� t�von biztosabb �s nagyobb a nyeres�ge annak a r�szv�nypiaci spekul�nsnak, aki az emelked� trendeket haszn�lja ki, �s ha �rfolyamzuhan�sra sz�m�t beteszi a p�nz�t kamatozni, mint annak a spekul�nsnak, aki mindig nyerni akar �s rendszeresen short poz�ci�kat nyit.
13941 alá csökkent az ár, amit az első vonal mutat. A másik vonal prezentálja a Take Profit szintet 1. 12549-en. Ez azt jelenti, ha a piac eléri ezt a szintet, akkor a tranzakció automatikusan bezáródik nyereségben. Bár a további profittól elesünk, de az addig megszerzett nyereség lezárásra kerül majd.
A befektetők általi shortolás mögött spekulációs stratégia bújhat meg. Arra számítanak, hogy egy értékpapír ára csökkenni fog, ezért short eladásra vállalkoznak, és igyekeznek az ármozgásból profitálni. Ez azonban kockázatos stratégia, mert jelentős veszteségeket is elszenvedhetnek, ha az ár végül nő. A kockázatkerülőbb befektetők fedezeti stratégia részeként élhetnek a short ügylet eszközével: long pozícióik kockázatainak részbeni ellensúlyozására shortolnak. Abban a reményben alkalmaznak long eladást, hogy egy értékpapír ára növekedni fog, ha azonban mégis csökken, a short pozíciójukból adódó nyereségük csökkentheti a veszteségüket. Ez azonban sokszor igen drága stratégia, amely nem szünteti meg az alapvető kockázatot. A short eladáshoz számlát kell nyitni egy brókercégnél, ami egy bizonyos margin alkalmazásával jár. Ez növeli a kockázatot, hiszen kamatot kell rá fizetni.
A tőzsdei kereskedés rendkívül zavarónak és bonyolultnak tűnhet, amikor először belekezdünk. Nagy mennyiségű információáradat érhető el online, valamint egyre többféleképpen lehet értelmezni grafikonokat, adatokat és a gyorsan mozgó piacok, könnyen kifoghat rajtunk, főleg ha a félelem úrrá lesz rajtunk. Az egyik legfontosabb dolog, hogy szem előtt tartsuk, az egyszerűséget. Kezdjük lépésről lépésre egyszerű kifejezésekkel és fogalom meghatározásokkal, amelyeket a kereskedési utazás során használni fogunk. Tőkeáttét A tőkeáttét lehetővé teszi, hogy relatíve alacsony tőkével részt vegyünk a piac mozgásában. Ha 5%-os szintet látunk vagy 1:10 arányt, akkor csak a fedezet egy részét kell nekünk biztosítani, tőkeáttét érhető el ezen a piacon. Hasonlítsuk össze egy hagyományos kereskedési modellel. Például, ha 10 000 darab Barclays részvényt szeretnénk venni, a részvények ára 2, 80 font, szóval a teljes befektetésünk 28 000 GBP lesz és ez még nem tartalmazza a költségeket, jutalékokat, amelyet a bróker levesz a teljesítésért.
Ez devizáknál egyszerű, hiszen szabadon váltogatom őket, de például részvénynél kicsit bonyolultabb, hiszen ha nincs olyan részvényem, aminek a gyengülésre gondolok, akkor fizikai eladására sincs lehetőségem, Ezt a brókerek különféle megoldásokkal megoldják, ennek a háttere (miért lehet CFD-vel shortolni, miért van shortolható részvény, turbó-short ceritfikátok stb. ) jelenleg nem érdekes, csak annyi, hogy van lehetőség rá. A kereskedés közben a short irány mindig a chaton lefele tartó mozgást jelenti. A fogalom alapja a fenti elgondolás, az erősödni fog/értéktelenebbé fog válni elgondolás. Ami már az első időben zavaró lehet, hogy az elemzésekben ilyen szöveget is lehet olvasni: A forint gyengülésére számítunk, azaz érdemes a forintot shortolni. Majd ott az ajánlás: LONG EURHUF xxx árfolyamon és célár a… Igen, valóban furcsa lehet ez, hiszen egy shortolásra kijelölt devizánál long pozíciót veszünk fel!!! Aki olvasta a chartokról szóló cikket, már sejti, hogy a charton a forint gyengülése egy emelkedő grafikont mutat, ami a long kötési irány, hiszen felfele mozgásra számítunk, Azaz ha a forintot shrtolom, akkor a gyengülésére számítok, ez a kereskedésben úgy realizálódik, hogy egy long pozíciót veszek fel az pld.
EURHUF-n. Ha pedig EURHUF short pozíciót nyitok, akkor a forintot longolom. Általánosságban: Ha a bázis deviza erősödésére kereskedünk, akkor long pozíciót Ha a bázis deviza gyengülésére kereskedünk, akkor short pozíciót Ha a jegyzett deviza erősödésére kereskedünk, akkor short pozíciót Ha a jegyzett deviza gyengülésére kereskedünk, akkor long pozíciót Itt is ki kell emelni, hogy érdemes mindig KETTŐ devizában gondolkodni és nem általánosságban. Ne úgy gondolkodjunk, hogy a forint gyengülésre kereskedünk, hanem a helyes gondolat: a forint gyengülésére kereskedünk az euróval szemben. Bár jelenleg ez csak elméleti szőrszálhasogatásnak tűnik, de gondoljuk át, ha a forint gyengül, akkor melyik devizával szemben fog nagyobb elmozdulást mutatni: azzal, amelyik rohamosan gyengül a többi devizával szemben, vagy amelyik drasztikusan erősödik? Bár még nem volt róla szó, de a tágabban vett korrelációs témát feszegettük egy kicsit. Ha már tudjuk, hogy van long és short, akkor a következő részben már a kötésekkel fogunk foglalkozni.