A nyulak takarmányai az alábbiak szerint csoportosíthatók: Az üregi nyúl tömegtakarmányokon él. Az extenzíven gazdálkodó kis nyúltelepeken ma is ezek teszik ki a fejadag legnagyobb hányadát, esetenként nagyobb telepeken is etetik. A természetszerű nyúltartásban ismét megnő a tömegtakarmányok szerepe. A zöldtakarmány természetszerű, ízletes, a nyulak szivesen fogyasztják. Jó hatással van az étvágyukra. Mivel nedvességtartalmuk magas (80-90%), táplálóanyag-koncetrációjuk alacsony, az állatok nagy mennyiséget tudnak belőle megenni. Emiatt az emésztőrendszer kitágul, tömege megnő. Erre vezethető vissza, hogy ezeknek a nyulaknak rosszabb a vágási kitermelése, mint a koncentrált takarányt fogyasztóké. A zöldet folyamatosan (naponta) kell betakarítani. Vigyázni kell, hogy ne fülledjen be, mert emésztési zavarokat okozhat. A házinyúl táplálóanyag igénye önmagában zöldtakarmánnyal nem elégíthető ki. A nyulak ugyanis nem képesek naponta annyi zöldtakarmányt elfogyasztani, amely táplálóanyag igényüket kielégítené.
Az egyik amerikai kísérlet szerint a lucernát nem tartalmazó táphoz képest 60%-os bekeverésig nem romlott a növendéknyulak súlygyarapodása. A szakirodalom szerint csak az USA-ban szoktak a tápba 50% körüli lucernát tenni. Európában általában 25-35%-os arányt javasolnak. Más pillangós virágú növények (vöröshere, biborhere, baltacim, somkóró, édes csillagfürt, stb. ) takarmányozási értéke a lucernához hasonló. A lucerna jól helyettesíthető velük. A somkóró a K-vitamin hatását gátló kumarint tartalmaz. A fűfélék ízletesek, magas a rosttartalmuk, de takarmányozási értéke a pillangósoknál kisebb. Elsősorban a fehérje-, a Ca- és a vitamintartalmuk alacsonyabb. Beltartalmuk az összetételüktől függ, legértékesebbek a pillangós keverékek. Az útszélen, az árokparton gyűjtött fű etetése óvatosságot igényel (ólomtartalom! ). A gabonaszalmák közül az árpának és a zabnak takarmányozási értéke is van. A búzaszalma inkább csak rostkiegészítésül szolgál. 5, 10, 15%-ban búzaszalmát tartalmazó tápot etettek növendéknyulakkal.
3. fejezet - A HÁZINYÚL FONTOSABB TAKARMÁNYAI Hagyományos (extenzív) takarmányozás mellett a nyulak táplálása zöldre vagy szénára (pillangósok, fűfélék) alapozódik, amit télen gyökér- és gumós takarmányokkal és az egész év folyamán abrakkal (zab, árpa, búza, kukorica) egészítenek ki. Intenzív termelés mellett a nyulak táplálóanyag-igényét kizárólag tápok etetésével elégítik ki. Jelenleg a kereskedelmi forgalomban kapható nyúltápok többsége megfelel az elvárásoknak, hasonló a külföldön gyártottakhoz. Medikáció nélküli és gyógyszeres, vagy akár többfázisú (fialást előkészítő, szoptató, választás előtti és utáni, ill. befejező hízlaló) tápokat kínálnak. A legtöbb vállalkozó méretű telepen a tenyésztáp mellett medikációs és gyógyszer nélküli hízlaló tápot etetnek a nyulakkal. A legtöbb magyar kisüzemi nyúltelepre a félextenzív, vagy félintenzív termelés a jellemző. Ezeken a helyeken a nyulak igényét leggazdaságosabban kombinált takarmányozással: felerészben táppal, esetenként ehhez kevert abrakkal és ad libitum adott zöldtakarmánnyal vagy szénával elégítik ki.
Gyűjthetünk a nyuszinknak füvet, tyúkhúrt és pitypangot is szintén megbízható területekről. Nagyon fog neki örülni. Persze a friss és nedves fű felfúvódást is okozhat ha hirtelen kap nagy adagot, így természetesen ehhez is fokozatosan szoktassuk hozzá. Pelletált táp Tápot kis (női) marékkal napi kétszer (reggel és este) adjunk a nyuszinak a széna mellé. Ez a mennyiség egy kb. 1, 5 kg-os nyuszira van számolva. Egy komponensű, nem szemes tápot érdemes adni azért, hogy a nyuszi ne tudja a jobb falatokat kiválogatni. A pelletált tápok a fogaikat is optimálisabban koptatják, mint a szemesek és minden benne van, amire egy nyuszinak szüksége van. Rendkívül ajánlott a Versele Lagától a Cuni Complete (fogproblémás nyusziknak különösen ajánlott! ), és a Trovet. Ez utóbbi idősebb és kevésbé szénázni kívánó nyusziknál alap táplálék is lehetne – olvasható a Nyúlmentők honlapján. Ha más tápot választunk, akkor is figyeljünk arra, hogy a fehérjetartalom legyen alacsonyabb a rosttartalomnál, és ez utóbbi legyen 20 százalék fölött.
A szaponin kedvező hatása, hogy csökkenti a szérum és a szövetek koleszterin szintjét. A faji sajátosság mellett erre vezethető vissza, hogy a nyúlhús koleszterin-tartalma alacsony. Bimbózás és virágzás idején megnő a lucerna ösztrogén tartalma, ezért nagy adagban történő etetésekor szaporodási problémák léphetnek fel. Egy kísérletben megvizsgálták, hogy a nyulak szabad választás esetén mennyi lucerna nélküli és mennyi különböző arányban lucernát tartalmazó tápot választanak. A lucerna tápon belüli arányának növekedésévek csökkent ennek az összes fogyasztáson belüli aránya. A választást valószínűleg nem önmagában a lucerna aránya határozta meg, hanem az energia- és a rostszintnek is szerepe lehetett. A lucerna takarmányon belüli optimális arányát nehéz megállapítani. Ha csak mint fehérje forrást vennénk figyelembe, akkor magasabb arányban történő etetésekor több termelési tulajdonság javulna. Növendéknyulak tápjába különböző arányban (0-40%) kevertek lucernalisztet. Az emésztési együtthatók a lucerna részesedésének növekedésével folyamatosan, a súlygyarapodás és a takarmányértékesítés 10% felett jelentősen romlott.
A 2, 6 kg-os súlyig hizlalt zöldtakarmányt evő növendéknyulak 68 nappal később érték el a vágósúlyt, a napi átlagos súlygyarapodásuk a fele sem, a vágási kitermelésük pedig 7%-kal gyengébb volt, mint a tápon tartott nyulaké. Széna évszaktól függetlenül bármikor etethető. A szárítás során megázott, sárgult széna sokat veszít értékéből, megfelelő tároláskor is csökken béta-karotin tartalma. Alacsony rosttartalmú tápok esetében célszerű szénát is etetni. Ellenkező esetben - főleg a választás utáni időszakban - megnő az emésztőszervi megbetegedésekre visszavezethető elhullás. A nagy telepeken a széna etetését általában nem lehet megoldani, mert sok kihullik a ketrecbe és a trágyacsatornába. A trágya gépi eltávolításánál ez gondot okozhat. A lucerna az egyik legnagyobb területen termesztett tömegtakarmány. Egységnyi területről több fehérje nyerhető belőle, mint más takarmánynövényekből. A nyulak zölden és szénaként is szivesen fogyasztják. Fehérjéjét jól (70-80%-ban) emésztik, ezért az egyik legfontosabb fehérjeforrásuk.
A nyersfehérje tartalma a bimbózás előtti 26%-ról a virágzás idejére 18-19%-ra csökken, ezért virágzás előtt célszerű kaszálni. Főként levelei gazdagok fehérjében; épp ezért a szárítás, forgatás, begyűjtés során és a szénazsebből való kihúzáskor a levélpergéstől függően veszít értékéből. Az idősebb korban vágott lucerna rostban gazdagabb, ezért az emésztőszervi betegségek megelőzésében lehet szerepe. A tápokba magasabb rosttartalma miatt II. osztályú lucernalisztet célszerűbb keverni. Főleg a levelek tartalmaznak sok kalciumot, foszfortban viszont szegények. A zöld lucerna karotinban gazdag. A napon szárított széna az UV sugárzás hatására, majd a tárolás folyamán sokat veszít karotintartalmából, tél végére akár negyedére is csökkenhet. Ezzel szemben a lucernaliszt karotinban gazdag. A lisztté örlés miatt azonban a rost nem fejti ki azt a kedvező hatást, mint a szálasan etetett lucernáé. A lucerna és más herefélék szaponintartalmuk miatt kesernyés ízűek. Ennek ellenére a nyúl szívesen fogyasztja őket.
Mint minden mást, ezt is fokozatosan vezessük be. A Nyúlmentők felhívják a figyelmet rá, hogy a konzerves gyümölcs nem adható a nyúlnak. Ami tilos Soha ne adjunk a nyúlnak csokit vagy más édességet, permetezett vagy primőr termékeket, burgonyát, hagymát, tejterméket, szárazkenyeret, babot, lencsét, olajos magvakat. Léteznek nyuszink számára mérgező növények is: mindenféle hagyma, hagymás növények (tulipán), orgona, csillagfürt, boglárka, parlagfű, gyűszűvirág, aranyeső, páfrányok, tiszafa, boglárka, bürök, vadrepce, maszlag, a búza gyomnövényei. Ezekre figyeljünk lakásban tartott, illetve az állandóan szabadon tartott nyulaknál is. Beck Andi